Anthropoid hadművelet 4. rész
A megtorlás
Ki gondolta volna Londonban?
Adolf Hitler sem tétlenkedett sokáig: azonnal ígéretet tett tízezernél több cseh lemészárlására. Himmler utasítást adott arra, hogy a börtönben lévő csehek közül százat még aznap éjszaka végezzenek ki. Karl Hermann Frank szudétanémet rendőrtábornok azonban ellenállt a tömeges megtorlást követelő sürgetésnek, mert attól tartott, hogy az kedvezőtlen hatással lenne a haditermelésre, illetve kiváló propagandalehetőséget kínálna az emigrációnak. Hitler elfogadta Frank javaslatát a célzott megtorlásról, de továbbra is vérgőzös hangulatban maradt, azt ígérve, hogy Heydrich utódja még elődjénél is kegyetlenebb lesz a csehekkel. A Führer választása Kurt Daluege SS-tábornokra esett.
A németek 10 millió koronás váltságdíjat tűztek ki, és tudatták: családjával együtt kivégeznek mindenkit, aki segíti a merénylőket, vagy információkat tart vissza. A hatóságok 462 embert végeztek ki, hogy fokozzák a félelmet. Elrendelték, hogy minden 15 évesnél idősebb férfi jelentkezzen a rendőrségen május 30-áig. A németek az egész várost átkutatták, 36 ezer lakást ellenőriztek, és 13 ezer embert vettek őrizetbe. Hiába akarta tudatosítani Daluege, hogy a náci birodalomhoz lojális cseheknek nem esik bántódása, a protektorátusban a rettegés lett az úr. Londonban a prágai rádió adásából értesültek a merényletről. Annak ellenére, hogy Heydrich még életben volt, Benešt fellelkesítette a hír, mivel a támadás egyrészt nyílt szembeszegülés volt a náci uralommal, másrészt figyelmeztetés a megszállóknak, hogy a szövetségesek keze messzire elér.
A gondos orvosi ellátás ellenére Heydrich állapota vérmérgezés miatt hirtelen megromlott. Morfiumot és vérátömlesztést kapott, hogy csökkentsék fájdalmait, illetve kezeljék a vérmérgezést. Végül a náci tábornok június 4-én meghalt. Három nappal később Heydrich koporsóját ágyútalpon vontatták végig a prágai óvároson, majd vonaton Berlinbe szállították. Emil Hácha, a kollaboráns kormány vezetője és több miniszter elkísérte a holttestet Németországba, ahol hatalmas pompával fogadták a halott protektort. Hitler magából kivetkőzve fenyegette meg a küldöttség cseh tagjait, hogy nemzetük valamennyi tagját deportáltatja, ha nem kerülnek kézre a támadók.
Hitler egy kisváros, a Prágától nagyjából 20 kilométerre fekvő Lidice (Kárthágó története ismerős lehet...De ne felejtsük el, ez a szokás többször is előfordult a Német Birodalomban....mármint hogy települések teljes lakosságát deportálták és a földdel tették egyenlővé) teljes lerombolására adott parancsot. 1942. június 9-én SS-alakulatok és a titkos rendőrség tagjai jelentek meg a faluban, és felsorakoztatták a lakosokat. A nőket és gyerekeket elválasztották a férfiaktól, az utóbbiakat, 206 embert, meggyilkolták, 195 nőt és 81 gyereket deportáltak. Közülük csak kevesen vészelték át a háborút. A gyilkosságok után Lidice valamennyi épületét lerombolták, a romokat elszállították, a földet elegyengették és gabonával bevetették. A később kiadott térképekről a falu nevét kitörölték. A terror ezután sem enyhült: Frank utasítására hangszórókon olvasták be mindennap azok nevét, akiket kivégeztek. Csak Prágában 1360 embert öltek meg.
A merénylők az ellenállás által biztosított védett lakásokban bujkáltak, a menekülés a városból az ellenőrzési pontok és a szigorú vizsgálatok miatt lehetetlen volt. Az ellenállás végül a Szent Cirill és Metód templom kriptájában rejtette el a két merénylőt és öt másik ügynököt. Karel Čurdát, aki ugyanazzal a géppel érkezett a protektorátus fölé, mint Gabčík és Kubiš, nem találták meg. A két merénylő személyes felelősséget érzett a megtorlások miatt, és arra készült, hogy öngyilkosságot követnek el egy parkban, plakátokon vállalva a támadást. Társaiknak sikerült lebeszélniük őket erről. Eközben a Gestapo szorgalmasan nyomozott, de két hét alatt semmilyen nyomot nem talált. Frankra óriási nyomás nehezedett Berlinből, és Himmler utasítást adott harmincezer politikailag aktív cseh bebörtönzésére és meggyilkolására.
Mivel a kegyetlen megtorlás nem vezetett eredményre, a hatóságok taktikát változtattak, és amnesztiát ígértek annak, aki segít elfogni a merénylőket. Ez azonnal eredményre vezetett, a Gestapo rengeteg bejelentést kapott, amelyet a mohóság vagy a félelem motivált. Az egyik levelet Karel Čurda küldte, amelyben a megtorlások beszüntetését kérte, és megnevezte a két támadót. Mivel a németek nem reagáltak, Čurda elment a Petschek-palotában működő Gestapo-székházba, ahol a félelemtől remegve elmondta információit. A németek először szkeptikusan fogadták a vallomást, de amikor Čurda húsz másik közül kiválasztotta Gabčík táskáját, amelyet a helyszínen hagyott, hinni kezdtek neki. Čurda a kihallgatásán elismerte, hogy ő is ejtőernyővel érkezett. Azt mondta, kiábrándult az emigráns cseh kormányból, és meg akarja menteni a családját. Karel Čurda nem tudta, hol rejtőzködnek a merénylők, de leleplezett néhány védett lakást, köztük a Moravec családét.
Június 17-én hajnali 5 órakor a hatóságok megrohanták a Moravec-lakást. Marie Moravec öngyilkosságot követett el. A Gestapo alkohollal itatta és megkínozta a tizenéves Ata Moravecet. A fiú akkor tört meg, amikor meglátta anyja levágott fejét egy akváriumban, és elárulta, hogy az ellenállás a Szent Cirill és Metód-templom kriptáját szokta használni menedékként. A németek 750 Waffen SS-katonával körbevették a templomot
Június 18-án hajnali négykor a Gestapo megkezdte a templom átkutatását. A behatolókat egy kézigránát és lövések fogadták. Az összecsapás hangjaira a templomot körülvevő SS-alakulatok is tüzelni kezdtek. A Gestapo-ügynökök fedezékbe húzódtak, és kihátráltak a templomból. A kétórás tűzharcban Adolf Opalka, Jan Kubiš és Jaroslav Svarc elesett vagy halálosan megsebesült. A németeknek sikerült felfedezniük a kripta rejtett lejáratát. Az SS ostromot akart indítani, de a Gestapo élve akarta az ügynököket, különösen Jozef Gabčíkot. Azt akarták bebizonyítani, hogy nem helyi csehek, hanem London által kiképzett disszidensek ölték meg Heydrichet. A németek megpróbálták rábeszélni a cseh ügynököket, hogy adják meg magukat, azt ígérve, hogy hadifoglyokként bánnak majd velük. Később odahozták Čurdát, aki szintén megpróbálta rávenni őket a megadásra. Ezek a kísérletek nem jártak sikerrel.
A németek arra utasították a tűzoltóságot, hogy árassza el vízzel az utcára nyíló ablakon át a kriptát. Az ügynökök egy létráról elvágták a belógatott fecskendőket, és kilökték azokat az utcára. A németek ezután könnygáz-gránátot dobtak be, de azt is visszahajították. A csapdahelyzet órákon át tartott: a németek nem tudtak behatolni, a csehek nem tudtak kitörni. Frank, aki a helyszínen volt, dührohamot kapott, hogy néhány cseh ellenálló több száz SS-katonát tart sakkban a nyílt utcán, ezért nagyobb erőfeszítésre adott utasítást. Az SS-katonák elverekedték magukat a kriptáig, de visszaverték őket. A csehek megpróbálták áttörni az egyik falat, hogy átjussanak a csatornarendszerbe, de az új technikával rögzített fecskendőkből folyó víz kezdte megtölteni a helyiséget. Az ügynökök öngyilkosságot követtek el. A németek az utcára hozták a holttesteket, ahol Čurda azonosította a két merénylőt.
Összességében több mint ötezer cseh fizetett életével Reinhard Heydrich meggyilkolásáért...
Eközben a Londonban Edvard Benes elmajszolt egy parizeres zsömlét.
De hát háborúban, mint tudjuk sosem a felelősek halnak meg.
Ki gondolta volna Londonban?
Adolf Hitler sem tétlenkedett sokáig: azonnal ígéretet tett tízezernél több cseh lemészárlására. Himmler utasítást adott arra, hogy a börtönben lévő csehek közül százat még aznap éjszaka végezzenek ki. Karl Hermann Frank szudétanémet rendőrtábornok azonban ellenállt a tömeges megtorlást követelő sürgetésnek, mert attól tartott, hogy az kedvezőtlen hatással lenne a haditermelésre, illetve kiváló propagandalehetőséget kínálna az emigrációnak. Hitler elfogadta Frank javaslatát a célzott megtorlásról, de továbbra is vérgőzös hangulatban maradt, azt ígérve, hogy Heydrich utódja még elődjénél is kegyetlenebb lesz a csehekkel. A Führer választása Kurt Daluege SS-tábornokra esett.
A németek 10 millió koronás váltságdíjat tűztek ki, és tudatták: családjával együtt kivégeznek mindenkit, aki segíti a merénylőket, vagy információkat tart vissza. A hatóságok 462 embert végeztek ki, hogy fokozzák a félelmet. Elrendelték, hogy minden 15 évesnél idősebb férfi jelentkezzen a rendőrségen május 30-áig. A németek az egész várost átkutatták, 36 ezer lakást ellenőriztek, és 13 ezer embert vettek őrizetbe. Hiába akarta tudatosítani Daluege, hogy a náci birodalomhoz lojális cseheknek nem esik bántódása, a protektorátusban a rettegés lett az úr. Londonban a prágai rádió adásából értesültek a merényletről. Annak ellenére, hogy Heydrich még életben volt, Benešt fellelkesítette a hír, mivel a támadás egyrészt nyílt szembeszegülés volt a náci uralommal, másrészt figyelmeztetés a megszállóknak, hogy a szövetségesek keze messzire elér.
A gondos orvosi ellátás ellenére Heydrich állapota vérmérgezés miatt hirtelen megromlott. Morfiumot és vérátömlesztést kapott, hogy csökkentsék fájdalmait, illetve kezeljék a vérmérgezést. Végül a náci tábornok június 4-én meghalt. Három nappal később Heydrich koporsóját ágyútalpon vontatták végig a prágai óvároson, majd vonaton Berlinbe szállították. Emil Hácha, a kollaboráns kormány vezetője és több miniszter elkísérte a holttestet Németországba, ahol hatalmas pompával fogadták a halott protektort. Hitler magából kivetkőzve fenyegette meg a küldöttség cseh tagjait, hogy nemzetük valamennyi tagját deportáltatja, ha nem kerülnek kézre a támadók.
Hitler egy kisváros, a Prágától nagyjából 20 kilométerre fekvő Lidice (Kárthágó története ismerős lehet...De ne felejtsük el, ez a szokás többször is előfordult a Német Birodalomban....mármint hogy települések teljes lakosságát deportálták és a földdel tették egyenlővé) teljes lerombolására adott parancsot. 1942. június 9-én SS-alakulatok és a titkos rendőrség tagjai jelentek meg a faluban, és felsorakoztatták a lakosokat. A nőket és gyerekeket elválasztották a férfiaktól, az utóbbiakat, 206 embert, meggyilkolták, 195 nőt és 81 gyereket deportáltak. Közülük csak kevesen vészelték át a háborút. A gyilkosságok után Lidice valamennyi épületét lerombolták, a romokat elszállították, a földet elegyengették és gabonával bevetették. A később kiadott térképekről a falu nevét kitörölték. A terror ezután sem enyhült: Frank utasítására hangszórókon olvasták be mindennap azok nevét, akiket kivégeztek. Csak Prágában 1360 embert öltek meg.
A merénylők az ellenállás által biztosított védett lakásokban bujkáltak, a menekülés a városból az ellenőrzési pontok és a szigorú vizsgálatok miatt lehetetlen volt. Az ellenállás végül a Szent Cirill és Metód templom kriptájában rejtette el a két merénylőt és öt másik ügynököt. Karel Čurdát, aki ugyanazzal a géppel érkezett a protektorátus fölé, mint Gabčík és Kubiš, nem találták meg. A két merénylő személyes felelősséget érzett a megtorlások miatt, és arra készült, hogy öngyilkosságot követnek el egy parkban, plakátokon vállalva a támadást. Társaiknak sikerült lebeszélniük őket erről. Eközben a Gestapo szorgalmasan nyomozott, de két hét alatt semmilyen nyomot nem talált. Frankra óriási nyomás nehezedett Berlinből, és Himmler utasítást adott harmincezer politikailag aktív cseh bebörtönzésére és meggyilkolására.
Mivel a kegyetlen megtorlás nem vezetett eredményre, a hatóságok taktikát változtattak, és amnesztiát ígértek annak, aki segít elfogni a merénylőket. Ez azonnal eredményre vezetett, a Gestapo rengeteg bejelentést kapott, amelyet a mohóság vagy a félelem motivált. Az egyik levelet Karel Čurda küldte, amelyben a megtorlások beszüntetését kérte, és megnevezte a két támadót. Mivel a németek nem reagáltak, Čurda elment a Petschek-palotában működő Gestapo-székházba, ahol a félelemtől remegve elmondta információit. A németek először szkeptikusan fogadták a vallomást, de amikor Čurda húsz másik közül kiválasztotta Gabčík táskáját, amelyet a helyszínen hagyott, hinni kezdtek neki. Čurda a kihallgatásán elismerte, hogy ő is ejtőernyővel érkezett. Azt mondta, kiábrándult az emigráns cseh kormányból, és meg akarja menteni a családját. Karel Čurda nem tudta, hol rejtőzködnek a merénylők, de leleplezett néhány védett lakást, köztük a Moravec családét.
Június 17-én hajnali 5 órakor a hatóságok megrohanták a Moravec-lakást. Marie Moravec öngyilkosságot követett el. A Gestapo alkohollal itatta és megkínozta a tizenéves Ata Moravecet. A fiú akkor tört meg, amikor meglátta anyja levágott fejét egy akváriumban, és elárulta, hogy az ellenállás a Szent Cirill és Metód-templom kriptáját szokta használni menedékként. A németek 750 Waffen SS-katonával körbevették a templomot
Június 18-án hajnali négykor a Gestapo megkezdte a templom átkutatását. A behatolókat egy kézigránát és lövések fogadták. Az összecsapás hangjaira a templomot körülvevő SS-alakulatok is tüzelni kezdtek. A Gestapo-ügynökök fedezékbe húzódtak, és kihátráltak a templomból. A kétórás tűzharcban Adolf Opalka, Jan Kubiš és Jaroslav Svarc elesett vagy halálosan megsebesült. A németeknek sikerült felfedezniük a kripta rejtett lejáratát. Az SS ostromot akart indítani, de a Gestapo élve akarta az ügynököket, különösen Jozef Gabčíkot. Azt akarták bebizonyítani, hogy nem helyi csehek, hanem London által kiképzett disszidensek ölték meg Heydrichet. A németek megpróbálták rábeszélni a cseh ügynököket, hogy adják meg magukat, azt ígérve, hogy hadifoglyokként bánnak majd velük. Később odahozták Čurdát, aki szintén megpróbálta rávenni őket a megadásra. Ezek a kísérletek nem jártak sikerrel.
A németek arra utasították a tűzoltóságot, hogy árassza el vízzel az utcára nyíló ablakon át a kriptát. Az ügynökök egy létráról elvágták a belógatott fecskendőket, és kilökték azokat az utcára. A németek ezután könnygáz-gránátot dobtak be, de azt is visszahajították. A csapdahelyzet órákon át tartott: a németek nem tudtak behatolni, a csehek nem tudtak kitörni. Frank, aki a helyszínen volt, dührohamot kapott, hogy néhány cseh ellenálló több száz SS-katonát tart sakkban a nyílt utcán, ezért nagyobb erőfeszítésre adott utasítást. Az SS-katonák elverekedték magukat a kriptáig, de visszaverték őket. A csehek megpróbálták áttörni az egyik falat, hogy átjussanak a csatornarendszerbe, de az új technikával rögzített fecskendőkből folyó víz kezdte megtölteni a helyiséget. Az ügynökök öngyilkosságot követtek el. A németek az utcára hozták a holttesteket, ahol Čurda azonosította a két merénylőt.
Összességében több mint ötezer cseh fizetett életével Reinhard Heydrich meggyilkolásáért...
Eközben a Londonban Edvard Benes elmajszolt egy parizeres zsömlét.
De hát háborúban, mint tudjuk sosem a felelősek halnak meg.
Forrás: Wikipédia
Megjegyzések
Megjegyzés küldése