Sztálingrád
![]() |
Sztálingrád gyár szektor |
Talán a Pavlov házról is mindenki hallott. 25 ember és a pincében elbújó civilek tartottak ki Sztálin 227.-es parancsa értelmében az utolsó lőszerig. Ez a ház is megérne külön egy írást ugyanúgy, mint a Mamajajev kurgán. De a jelenlegi pötöyögésem a gyárnegyed harcaira összpontosul, hiszen a soron következő munkám az ott zajló harcokat foglalja magába.
1942 októbere a városi harcok csúcspontját hozta. A németek már a város túlnyomó részét ( egyes becslések szerint 90%-át) birtokba vették, és a fő hadszíntér az északi ipari negyed lett, ahol három nagy gyár – a Vörös Barikád fegyvergyár, a Vörös Október Acélmű és a Dzserzsinszkij traktorgyár – birtoklásáért kezdődött meg a harc. A németek minden erejüket és tartalékukat mozgósítva október 14-én 5 hadosztállyal (3 gyalogos és 2 páncélos) indultak meg az ipari negyed elfoglalására, és sikerült bekeríteniük a traktorgyárat (Apró érdekesség: A gyárat 100%-ig amerikai tervezők és kivitelezők építették.), illetve kettévágniuk a negyedben védekező és a Volga partra szoruló szovjet egységeket.
![]() |
Felirat hozzáadása |
Hiába a Dóra nevű 800mm-es vasúti ágyú hiába több légi bombázás, a heves harcok, a gyárnegyed teljes egésze nem került német kézre.
A német támadás kifulladt és lehetőség nyílt a szovjet ellentámadásra....De ez már egy másik oldal a történelemkönyvben.
A csata során közel 2 000 000 ember esett áldozatul a két diktátor eltántoríthatatlan Szovjetúnió vezéréről elnevezett városért vívott harcban, ami még csak nem is stratégiai, hanem inkább pszichológiai célokat szolgált.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése